Az Egyesült Királyság az Európai Unióval kötött északír-egyezmény felmondásával fenyeget, ha nem változtatnak rajta - írja a Euronews. A brit kormány brexittel kapcsolatos ügyekért felelős minisztere Portugáliában azt mondta, szerinte 2019-ben Boris Johnson kormánya csak ezért egyezett bele ebbe a feltételbe, hogy ki tudják léptetni a szigetországot az unióból. Ezzel megerősíti azokat a találgatásokat, hogy az egyezményt a britek soha nem akarták végrehajtani.
Szerdán az Európai Bizottság előterjeszti új javaslat-csomagját, amellyel a britek északír protokollal kapcsolatos elégedetlenségét akarja csillapítani az EU. Az előzetes reakciókból viszont úgy tűnik, hogy nem lesz egyszerű a megállapodás.
Senkit sem kell, hogy meglepjenek Nagy-Britannia uniós kilépésnek negatív gazdasági és társadalmi hatásai. Borítékolható volt, hogy rosszabb gazdasági teljesítmény és valamelyest alacsonyabb életszínvonal jellemzi majd az országot ahhoz képest, mintha az EU tagja maradt volna. De mivel nincs két párhuzamos világ, ezért a Brexit-párti politikusok bíztak abban, hogy mindez rejtve marad. A 100 ezer kamionsofőr hiánya miatt bekövetkező látványos zűrzavar intő jel kell, hogy legyen minden populista politikus számára, akinek megfordul a fejében az EU-s kilépés. Az unió elhagyását ugyanis még a világ egyik legfejlettebb országa sem tudta néhány karcolással átvészelni, legjobb esetben is mély, lassan gyógyuló, és olykor még fájdalmasabbá váló sebek emlékeztetik őket a kilépésre.
A britek abszolút többsége, 53%-a gondolja úgy, hogy a Brexit rosszul sül el – derült ki a YouGov brit közvélemény-kutató szerdai felméréséből.
Az idén január óta hatályos és kötelezően végrehajtandó Brexit-megállapodás északír-brit határra vonatkozó vámellenőrzési szabályát most szeptember végétől kellene alkalmaznia a brit hatóságoknak, de egy tegnap esti újabb egyoldalú döntéssel azt jelentette be a brit kormány, hogy azt továbbra sem fogja alkalmazni és immár határidőt sem rendelt az újabb halasztáshoz.
Nyílt szópárbajjá fajult a vasárnapig tartó G7 csúcstalálkozón Emmanuel Macron francia köztársasági elnök és Boris Johnson brit miniszterelnök között a Brexit északír megállapodásával kapcsolatos aktuális ügy, a feldolgozott húskészítményekre vonatkozó vámszabályok kérdése, ami miatt a Reuters azt írja összefoglalója címében, hogy a kolbászháború a G7-es csúcstalálkozóra is átterjedt. A brit hírügynökség szerint az egész helyzet olyan feszült, hogy egyes félelmek szerint teljes kereskedelmi háborúvá fajulhat a dolog az EU és az Egyesült Királyság között. Egyelőre nem tudni, hogy a szombati szűkkörű EU-brit egyeztetés az északír protokoll kérdéséről hoz-e előrelépést, mert a Politico információi szerint a britek az EU-tól várják a megoldást, miközben az EU a már megkötött megállapodás betartását szorgalmazza.
Az Európai Unió Tanácsa határozatot fogadott el az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi és együttműködési megállapodás, valamint az adatbiztonsági megállapodás megkötéséről, az EU részéről ez képezte az utolsó lépést a megállapodások megerősítésének folyamatában - közölte az uniós tanács csütörtökön. Az Egyesült Királyság most értesítést fog kapni a belső uniós eljárások lezárásáról. A két megállapodás május 1-jén fog hatályba lépni.
Az Európai Parlament (EP) brüsszeli plenáris ülésén hozzájárult az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti jövőbeli kereskedelmi kapcsolatokat és együttműködést meghatározó megállapodáshoz, amely az EP-képviselők szerint csillapítja az EU-ból való brit kilépés (Brexit) negatív következményeit - közölte az uniós parlament szerdán.
A Honda eladja egyetlen Nagy-Britanniában található autógyárát, az egységet a logisztikai óriáscég, a Panattoni veszi meg - írja a Reuters.
Az Egyesült Királyság „elvesztése” feletti hivatalos sopánkodás mögött valójában jó páran inkább lehetőséget látnak a Brexitben, semmint tragédiát: ki ezért, ki azért örül. A föderális Európa hívei úgy érzik, szabad a pálya, a közösködést (az integráció mélyítését) foggal-körömmel akadályozó London immár végleg kikerült a képből. Az önálló – Amerikától egyre függetlenebb – EU szószólói kaján mosollyal figyelik Washington „trójai falovának” távozását, úgy látván, eljött az ő pillanatuk: az Unió politikai-katonai fellépését belülről folyamatosan gáncsoló London nélkül Európa talán végre külön világhatalmi pólussá alakul. Van is az ilyesfajta eszmefuttatásban némi ráció – csak épp a maradék Huszonhetek belső vívódásaival nem számol.
2016. június 23., az ominózus népszavazás óta, a Brexit-folyamat úgy kígyózott az átlagos újságolvasó szeme előtt, mint valami végeláthatatlan szappanopera: az utolsó pillanatban mindig közbejött valami, egy nem várt fordulat, majd a történet folytatódott tovább. Lassan már a szakemberek számára sem volt egyértelmű, vajon a briteknek sikerül-e valaha is teljesen elszakadniuk az Európai Uniótól. 2020 karácsonyán úgy tűnt, a történet véget ért: az utolsó pillanatban tető alá hozott kereskedelmi megállapodásnak köszönhetően 2021. január 1-től alapvetően változik a brit-EU viszony. Ugyanakkor még mindig maradtak nyitott kérdések. Ebben az írásban annak próbálunk meg utánajárni, mi van a háttérben, miért volt ennyire nehéz.
Január elsején, azaz ma elhagyta az Egyesült Királyság a vámuniót és a közös piacot, és ezzel a gyakorlatban is bekövetkezett a Brexit, ami az élet számos területén hoz mától lényeges változásokat. Az alábbiakban elsősorban az itthon élő magyar állampolgárok szemszögéből világítjuk meg a legfőbb változásokat, így a diákokra, kutatókra, munkavállalókra és idősebbekre vonatkozó fejleményeket foglaljuk össze, illetve az élet több területéről is kiemelünk egy-egy lényeges információt.
Támogatja a kormányzó brit Konzervatív Párt legbefolyásosabb keményvonalas Brexit-párti frakciócsoportja az Egyesült Királyság és az Európai Unió jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről szóló megállapodást.
Az Európai Unió mind a 27 tagországa támogatja az EU és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi kapcsolatokról múlt csütörtökön létrejött megállapodás előzetes, ideiglenes alkalmazásának elindítását január 1-jén - közölte hétfői Twitter-üzenetében Sebastian Fischer, az EU soros elnöki tisztségét betöltő Németország uniós képviseletének szóvivője.
Új iskolát teremtett az EU és Nagy-Britannia a karácsony napján megkötött átfogó megállapodással, hiszen először fordul elő, hogy akadálymentesítés helyett akadályok visszaépítéséről szóljon egy alkufolyamat. A megegyezéshez mindkét fél részéről engedményeken át vezetett az út úgy, hogy a brit szuverenitás is helyreáll és az EU szabályozási autonómiája sem sérül érdemben – mutat rá a megállapodásról készített összefoglaló anyagában a Bruxinfo.
Egybehangzó brit médiaértesülések szerint csütörtökön megszülethet a megállapodás az Egyesült Királyság és az Európai Unió (EU) jövőbeni kapcsolatrendszerének feltételeiről.
Kihirdette a kormány a közlönyben azt is, hogy kiknek nem kell jövőre extraprofitadót fizetnie.
A háború eszkalációjáról szóló tudósításunk folyamatosan frissül.
Vegyes mozgások a világ tőzsdéin.
A volt ukrán főparancsnok is megszólalt a kialakult helyzetről.
Határozott nemzetközi fellépést sürget az ukrán elnök.
Jelentős késéseket okoz az időjárás.
Az eszkaláció lépéskényszerbe hozta a honvédelmi minisztériumot.
Mi lesz a nyugdíjakkal?
Hogy látja a cég jövőjét az elnök-vezérigazgató?
